A magyar szőlő- és borkultúra 5 fontos szakasza, hatása:

• A Kárpát- medence ókori szőlőkultúrája. Kelta, de főleg római hatás.
• A honfoglaló magyarok szőlészeti és borászati ismeretei, amelyeket vándorlásaik során , főleg török nyelvű népektől tanultak. Török eredetű szó a szőlő, a bor és a seprő.
• Államalapítás és a kereszténység felvétele után behívott nyugat- európai szerzetesek és vendégnépek (francia, német) ismeretei.
• A török elől a Kárpát- medencébe menekülő szerbek Kadarka vörösbor kultúrája.
• A filoxéra- vész (Magyarországon először Pancsován észlelték 1875- ben) utáni szőlőfelújítási rekonstrukció.

A szőlőkultúra őshazája a mai Törökország, Irán és Örményország területén volt, már időszámításunk előtt több ezer évvel. Innen terjedt el a szőlőkultúra Észak- Afrika felé, Egyiptomban, majd Kelet- Európa felé az ókori görög államokban és Itáliában.

A bor évtizedek óta vallási szertartások, ünnepi összejövetelek itala. Ugyanakkor gyógyító és fertőtlenítő szerepet is betöltött. A középkorban, a nagy járványok idején, a fertőzött víz helyett bort ittak, így a betegséget elkerülték. A borban a veszélyes kórokozó baktériumok hamar elpusztulnak.

Kereszténység, a bor Jézus testét szimbolizálja, Jézus vérét jelképezi, ezért a legnemesebb italunk.

Az első jelentős borkészítők az egyiptomiak voltak. Agyagból, kőből készített edényekben, amforákban erjesztették a mustot és ebben tárolták a bort. A másik jelentős borkészítők az ókorban a görögök és a rómaiak voltak. A rómaiak készítették az első fahordókat és az első igazi borpincéket. Ők rakták le a borkészítés és borkezelés alapjait. Hódításaik révén jutott el és fejlődött ki hazánk nyugati részében a szőlő- és borkultúra és terjedt el egész Európában.

A honfoglaló magyarok vándorlásuk során már megismerték a szőlőt és bort. Államalapítás után a rómaiak és az itt élő népek szőlőkultúráját művelték tovább őseink, amit a nyugati térítő papok tovább fejlesztettek.

Középkorban a bortermelés Mátyás király uralkodása idején virágzott a legjobban.

A török uralom idején az ország elnéptelenedett és a muzulmán vallás nem engedte a borivást, így a szőlőtermelés visszaesett. Ekkor került az országba a Kadarka, amit a törökök elől menekülő szerbek hoztak be magukkal. A Kadarka behozatalával honosodott meg a vörösbor készítés. Ez a fajta az 1970'es években még mindig a legelterjedtebb fajta volt.

A XVII. és XVIII. században a tokaji aszúbor világhírűvé tette a tokaji bort. Habsburg vámház politikája erősen csökkenti a magyar bor exportját, mert magas kiviteli vámmal illeti a bort. Nyugat felé olcsó dunai szállítást a magyar bor részére csak úgy lehet igénybe venni, ha ugyanannyi osztrák bort is visznek vele. Ez a magyar bor hírnevét tönkreteszi.

Az 1870'es évektől szőlészetünk és borászatunk súlyos válságba jutott, mert a filoxera nagy mérétékű pusztítása során a szőlőterületünk 55%-a elpusztult és szinte teljesen eltűntek a kötött talajú történelmi borvidékek. A filoxera után egy évtizeddel a peronoszpóra kezdett el pusztítani. A Duna- Tisza közén gyors fejlődésnek indult a szőlőtermesztés, mert a kvarcos homok megvédte a szőlőket a gyökértetűtől. A bortermelésünk erősen visszaesett, borhiány keletkezett, megnőtt a borhamisítás. 1893-ban megalkották az első magyar bortörvényt a borhamisítás visszaszorítására.

Az I. Világháború, majd az azt követő túltermelési válság ismét súlyos csapást mért a bortermelésre. A háború után a vesztes Magyarország jelentős szőlőterületeket veszített el és politikai okok miatt a hagyományos külföldi piacok beszűkültek. A borfogyasztó lakosság csupán egyharmada maradt az országban. Ez túlkínálathoz vezetett. Szőlőt csak ráfizetéssel lehetett termelni. Ekkor terjedtek el az olcsón termeszthető direkt termő szőlőfajták, amelyek a magyar bor minőségét lerontották.

A II. Világháború után a háborús korok, majd az 50'es években az erőszakos beszolgáltatások és a politikai üldöztetések miatt több ezer hektár szőlő vált gazdátlanná. Az országban nagy borhiány lépett fel, amiket műborokkal próbáltak pótolni.

Az 1960'as években állami segítséggel nagy arányú szőlőtelepítési program indult be. Széles soros, gépesíthető, intenzív művelésmódú ültetvények létesültek. Nagy mennyiségben telepítettek Kadarkát, Olaszrizlinget, főleg az Alföldön. Ezzel párhuzamosan nagyszabású borászati program is beindult. Az állami gazdaságokban nagy mértékű borkombinátok épültek pincével, palackozóval. A szőlőtermesztés sokáig meghatározó két fő szőlőfajtája a Kadarka és az Olaszrizling. Az 1980'as évektől ez a háttérbe szorul. A fajtaszerkezet előnyösen megváltozik a nyugati fajták telepítésével. Például: Chardonnay, Rajnai Rizling.

Az 1980'as években a borexport annyira fellendül, hogy a belső hazai piacon, majdnem borhiány lépett fel. A legnagyobb felvevők főleg a szocialista országok, főleg a Szovjetunió piaca volt. A híres magyar bormárkák minősége leromlott, tömegborrá silánylottak. Például: Tokaji Aszú, Egri Bikavér.

1990 után a rendszerváltást követően az export zuhanásszerűen csökkent, mert a szocialista rendszer felbomlása után a hagyományos keleti piacokat elveszítettük. A szocialista nagyüzemek megszűntek, átalakultak. A borászatokat, gépeket privatizálták. Az új üzemek döntően kis és középüzemek. Leggyorsabban a kisüzemek terjedtek el, amelyek nagyrészt családi tulajdonú szőlő és borgazdaságok. A Kunsági borvidéken is ez a fő üzemi méret. A világ borpiacán a minőségi borok iránt van kereslet, asztali borokból felesleg van.

A világ és hazánk bortermelése, jellemző adatok:

hazánk szőlőterülete: 93 000 hektár.

A három legnagyobb bortermelő ország: Franciaország, Olaszország, Spanyolország. A világ bortermelésének több, mint felét adja. Magyarország a világ bortermeléséből kevesebb, mint 2 %-ot képvisel. Ez 3-4 millió hl bortermelést jelent és a rangsorban a 14.-15. helyet foglalja el.

Oldal: A bortermelés története, nemzetgazdasági jelentősége
Jó borok társaságában - © 2008 - 2024 - borok.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat